(n-1)-biztonság
A hálózat azon állapota, amikor egy bármely hálózati főberendezés kiesése nem vonja maga után sem fogyasztó kiesését, sem az üzemben maradó hálózat nem megengedhető túlterhelődését. A kiesés után üzemben maradó rendszer – az (n-1)-biztonság megszűnésének kivételével – továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki követelményeket. akkumulátor
Tölthető áramforrás. Töltése során a villamos energia kémiai energiává alakul, mely az áram kivételekor (kisütés) visszaalakul villamos energiává. Töltés közben az akkumulátor mint fogyasztó, kisütés során mint áramforrás működik az áramkörben. Az akkumulátor ipari méretekben nem alkalmas villamos energia tárolására. alállomás
Villamos hálózati csomópont. Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók) segítségével kötik össze. A különböző feszültségszinteket a transzformátorok itt kapcsolják össze. Az alállomásokon mérik az egyes vezetékeken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok ezeket a méréseket is felhasználják az energiarendszer üzemirányításában. alaperőmű
lásd: erőművek üzemmódja alternatív erőmű
lásd: megújuló energiaforrások áram
A töltések (elektronok, ionok) rendezett irányú mozgása. Az áram zárt áramkörben, feszültségkülönbség hatására jön létre. áramerősség
A vezető bármely keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és az idő hányadosa. A gyakorlati villamos mértékrendszer egyik alapmennyisége. Mértékegysége az amper (A). áramforrás
Olyan berendezés, amely valamilyen energiát elektromos energiává képes átalakítani, pl.
mechanikai energiát – generátor, dinamó;
vegyi energiát – galvánelem, akkumulátor;
hőenergiát – termoelem;
fényenergiát – fényelem.
A villamosenergia-rendszerek áramforrása az erőművek váltakozó áramú generátora. áramkör
Zárt áramút. A feszültséget létrehozó áramforrásból, fogyasztóból és az őket összekötő vezetékekből áll. áramszolgáltató
A fogyasztói igények közvetlen kiszolgálását biztosító szervezet. Az áramszolgáltatók a villamos energiát a nagykereskedőtől vásárolják, és értékesítik a végfelhasználóknak. atomerőmű
Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű. Működési elvét tekintve hőerőmű, a gőz termelésére szolgáló hő nukleáris folyamat, maghasadás révén keletkezik. Az atomerőművek működésük során – szemben a hagyományos hőerőművekkel – lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről. átvitel
villamos energiának az átviteli hálózati engedélyes által, az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása átviteli hálózat
Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni. biomassza
A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomasszába tartozik a szárazföldön és vízben található összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege, a mikrobiológiai iparok termékei, a transzformáció után (ember, állat, feldolgozóipar) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék. A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás. CDU
A kelet-európai régió villamosenergia-rendszeregyesülése. A KGST-tagországok 1962-ben hozták létre, központja Prágában van. A tagországok villamosenergia-rendszereinek párhuzamos üzeme 1993-ban megszűnt. Az operatív feladatok elvesztése után a CDU fő feladata a keleti és nyugati rendszeregyesülések közötti szakmai információcsere biztosítása lett. Miután a CDU-ból több tagország kilépett, 2004. december 31-én a CDU prágai titkárságának munkáját megszüntették, a kormányközi egyezmény alapján létrehozott szervezet tevékenységét a megmaradt tagországok felfüggesztették. CENTREL
A lengyel, cseh, szlovák és magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító társaságokat tömörítő szervezet. A tagországoknak a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (akkor: UCPTE) való előkészítésére alapították 1992-ben. A csatlakozás megvalósulása óta is a tagországainak regionális együttműködési szervezete az UCTE-ben. Önálló elszámolási egységként felelős a területének csereteljesítményszaldó-szabályozásáért. Az e funkciót biztosító Elszámoló- és Szabályozóközpont Varsóban van. csatlakozási pont a villamosművek, a villamosmű és a fogyasztói berendezések, továbbá a villamosmű és a közvetlen vezeték tulajdoni határa csatlakozóberendezés az a vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózatot a csatlakozási ponttal köti össze. csúcserőmű
lásd: erőművek üzemmódja egyetemes szolgáltatás A villamosenergia-kereskedelemkörébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető. elektrofilter
Porleválasztó berendezés Az erőművek füstgázaiból a porrészecskék elektrosztatikus úton történő leválasztására szolgál. elosztás villamos energiának az elosztó hálózati engedélyes által, az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a fogyasztókhoz történő eljuttatása elosztóhálózat
Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia elosztására és a fogyasztói csatlakozó berendezésekhez való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt. elszámolás a kereskedelmi megállapodások teljesítésének, a közüzemi villamosenergia-ellátás tényleges energiaforgalmának, továbbá a közcélú hálózat, valamint a rendszerszintű szolgáltatás igénybevételének az üzemi, a kereskedelmi, és az elosztói szabályzatban foglaltak szerint történő dokumentálása elszámolási mérés a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint kialakított, az átviteli, illetőleg az elosztó hálózati engedélyes, illetőleg a rendszerirányítási engedélyes felügyelete alatt álló mérőrendszer az energiaforgalom hiteles mérésére energia
Fizikai munkavégző képesség. A munka és az energia rokon fogalmak: az energia a munkavégzés lehetőségét, a munka a munkavégzésre fordított energia mennyiségét jelenti. Az energia a teljesítmény és az idő szorzata. A villamosenergia-iparban általánosan használt mértékegysége a kilowattóra (kWh). energiaátalakítás
Egy energiafajta más energiafajtává történő átalakítása. Villamos energia a természetben közvetlenül felhasználható formában nem áll rendelkezésre, más energiafajtákból kell átalakítanunk. Az átalakítás legfőbb jellemzője a hatásfok, amely a folyamatba bevitt és onnan kinyert energia arányát jellemzi. A hatásfok annál magasabb, minél alacsonyabb a folyamat során a veszteség. energiafajta
A legfontosabb energiafajták a kémiai energia, az atomenergia, a hőenergia, a helyzeti energia, a mechanikai energia, az elektromágneses tér energiája. A hagyományos erőművekben a tüzelőanyagban tárolt kémiai energiát kazánokban alakítják először hőenergiává (gőz), majd a gőzzel meghajtott turbina mechanikai energiáját a generátor alakítja villamos árammá. A vízerőművekben a víz helyzeti energiáját alakítják villamos energiává. energiaforrás
Villamosenergia-termelésre hagyományos és megújuló energiaforrásokat használunk. Főbb hagyományos tüzelőanyagok: szén, kőolaj, földgáz. Fontos ipari célú energiaforrás még a nukleáris (hasadó) energia. Ismertebb megújuló energiaforrások: szél, napenergia, geotermikus energia stb. erőmű
Villamos energia ipari méretben történő előállítására szolgáló létesítmény. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozó a villamos energia forrása, és milyen technológiával történik az energiaátalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén-, olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek) és megújuló energiaforrással működő erőművek. erőművek üzemmódja
Az erőművek üzemeltetésének módja szerint megkülönböztetünk alaperőműveket, menetrendtartó erőműveket és csúcserőműveket. Az alaperőművek folyamatosan, nagy kihasználással üzemelnek, a villamosenergia-rendszer terhelésének állandó részét fedezik. Jellegzetes példája az alacsony üzemeltetési költségű atomerőmű. A menetrendtartó erőművek teljesítményük változtatásával követik a fogyasztói igények változását Ezt a feladatot a magyar energiarendszerben hagyományos hőerőművek látják el. A csúcserőművek szolgálnak a legmagasabb terhelésű időszakokban a csúcsterhelések fedezésére, rendszerint csak rövid időszakokra lépnek üzembe. Erre a célra alkalmasak például a gyorsan indítható gázturbinák és tározós vízerőművek. erőművi teljesítmény a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege erőművi teljesítőképesség az erőmű csatlakozási pontján átadható, illetve átvehető hatásos teljesítmény feszültség
A villamosság egyik alapmennyisége, mértékegysége a volt (V). A villamosenergia-rendszerekben nagy – néhány százezer voltig terjedő – feszültséget alkalmaznak. A villamosenergia-ellátásban leggyakrabban használt értékei: 0,4 kV, 6 kV, 10 kV 20 kV 35 kV, 120 kV, 220 kV, 400 kV, 750 kV. Nagy feszültségszinten kisebb áramerősség szükséges a teljesítményátvitelhez, és ezáltal kisebb a szállítási veszteség. fogyasztási hely egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a fogyasztó a villamos energiát felhasználja; külön jogszabály össze nem függő területeket egy fogyasztási helynek, összefüggő területeket több fogyasztási helynek minősíthet fogyasztó
Olyan berendezés, amely villamos energiát más energiafajtává alakít át, pl.
mechanikai energiává – motor;
kémiai energiává – akkumulátor;
hőenergiává – fűtőberendezések, vasaló stb.;
fényenergiává – izzólámpa, fénycső stb.
A villamosenergia-iparban fogyasztónak nevezik a villamos energiát vételező természetes vagy jogi személyt. fogyasztói berendezés a fogyasztó használatában lévő, villamos energiát termelő-, átalakító- és kapcsolóberendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt forgótartalék
Azonnal rendelkezésre álló tartalék teljesítmény. Az üzemben levő generátorok ki nem használt teljesítménye, amely a villamosenergia-rendszerben a terhelésingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására szolgál. forrástervezés
A forrástervezés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, mely biztosítja a villamosenergia-termelő berendezések és importforrások mindenkor elegendő, biztonságos, de ugyanakkor a legkisebb költséggel járó rendelkezésre állását, valamint ezen források fenti feltételeknek megfelelő megosztását a villamosenergia-igények pontos kielégítésére. fosszilis
A földtörténeti ókorból származó növényi, állati eredetű ásványi anyagok, mint pl. a kőszén, a kőolaj vagy a földgáz összefoglaló jelzője. földgáz
Gáz halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tengeri üledékben halmozódott fel. A földgázt szárazföldön és partközeli tengerfenéken bányásszák, és csővezetéken juttatják el a felhasználási helyre. Az erőművek egyik fontos tüzelőanyaga. Előnye, hogy elégetése során alig keletkezik káros égéstermék. frekvencia
lásd: váltakozó áram füstgáztisztítás
A füstgázban lévő szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárás. A hagyományos erőművek füstgáza szennyező anyagokat, pl. kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és port tartalmaz. A füstgáztisztítás történhet mechanikai vagy kémiai úton (lásd katalizátor, kéntelenítő). A füstgáztisztító eljárást mindig az erőműben alkalmazott tüzelőanyagnak és az adott technológiának megfelelően kell megválasztani. fűtőerőmű
Olyan hőerőmű, mely a hőszolgáltatás mellett villamos energiát is termel. Elsősorban városokban vagy ipari körzetekben létesítik, ott, ahol kommunális vagy ipari célú hőigény jelentkezik. Előnye, hogy a kombinált hő- és villamosenergia-termelés összhatásfoka magasabb, mint a tisztán áram termelésére szolgáló erőműveké; hátránya, hogy a termelt villamos energia mennyiségét a mindenkori hőigény határozza meg. gázturbinás erőmű
A gázturbinás erőműben a generátort forgató turbinát a tüzelőanyag elégetésekor keletkező forró gázok hajtják. A gázturbinás erőművek két fő típusa a nyílt és a kombinált ciklusú erőmű. generátor
Mechanikai energiát villamos energiává alakító berendezés. A generátoroknak két alapvető típusuk van: a turbógenerátor, melyet a hőerőművekben alkalmaznak, valamint a hidrogenerátor, melyet a vízerőművekbe építenek be. gőz
A hőerőművek munkaközege. A nagy energiatartalmú, telített vagy túlhevített gőzt megfelelően előkezelt vízből kazánban, vagy – atomerőműnél – gőzfejlesztőben állítják elő. gyűjtősín
Olyan vezető anyag (sodrony vagy cső) az alállomásban, amelyhez egymástól függetlenül különböző leágazások (távvezetékek, transzformátorok) csatlakozhatnak. hálózat
A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek és berendezések összessége. Az energiarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel:
Az átviteli hálózaton (400, 220 kV) szállítják az áramot nagy távolságra. Az elosztóhálózat hurkolt része (120 kV) az átviteli hálózati alállomásoktól az egyes áramszolgáltatói körzetekbe szállítja az áramot. A sugaras elosztóhálózatra (120, 20, 10, 0,4 kV), csatlakoznak a fogyasztók. A különböző feszültségszinteket transzformátorok kapcsolják össze. A hálózatok üzemét az országos rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok irányítják. hálózati üzem-előkészítés
A hálózati üzemelőkészítés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, melynek keretében a villamosenergia-rendszerben várható fogyasztói igények, a rendelkezésre álló berendezések, kapacitások és a tervezett munkák alapján a villamosenergia-rendszer hálózati üzemállapotának és üzemállapot-változásainak előzetes megtervezése, az éves, havi, heti és napi igénybejelentések engedélyezése, feszültségmentesítési tervek elkészítése, a tervezett üzemállapotok meghatározása, vizsgálata, hálózati üzem-előkészítő számítások végzése, a várható kockázati tényezők előzetes meghatározása folyik. háromfázisú áram
A villamos energia ipari méretű előállításának, szállításának és felhasználásának alapja. A háromfázisú átvitel során a három vezetéken ugyanolyan feszültségű és nagyságú váltakozó áram folyik, de ezek egymáshoz képest el vanna tolva a váltakozó áram teljes periódusának harmadrészével. hatásfok
Az energiaátalakítási folyamatba bevitt és a kinyert energiamennyiség aránya. Az átalakítás sohasem 100 %-os, a bevitt energia egy része (az energiaiparban általában hő formájában) veszteség. A villamosenergia-előállítás folyamatának hatásfokát az alkalmazott technológia (lásd erőmű) és az azzal összefüggő termodinamikai törvények határozzák meg. hidegtartalék
Tartalék teljesítmény. Az erőművekben üzemen kívül levő, de a rendszerirányító utasítására bármikor elindítható generátorok teljesítményének összege. hőenergia
A hőmérséklet emelkedésekor felvett, illetve csökkenésekor leadott energia. Mértékegysége a joule (J). hőerőmű
A hőerőművekben a kazánban (atomerőmű esetében a reaktorban) felszabaduló hőenergiával gőzt fejlesztenek, mely gőzturbinát hajt meg. Ennek mechanikai energiája forgatja a turbógenerátort, mely áramot termel. hulladékból nyert energia hulladéknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett - fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan vállalkozás, amely e törvény előírásai szerint engedélyköteles tevékenységek közül kapcsoltan termelt energia közös technológiai berendezésben, azonos tüzelőanyagokkal, legalább 65%-os energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal előállított villamos- és hőenergia katalizátor
Kémiai reakciókat gyorsító berendezés. A széntüzelésű erőművekben füstgáztisztításra alkalmazzák. Segítségével a nitrogén-oxid ártalmatlan nitrogénné és oxigénné alakul át. kazán
A hőerőművekben a gőz előállítására szolgáló berendezés. A kazánban megfelelően előkészített tüzelőanyagot (szén, földgáz, tüzelőolaj) égetnek el, és az így felszabaduló hő gőzt fejleszt. kéntelenítő
Füstgáztisztító berendezés. Segítségével a hőerőművekben a füstgáz kén-dioxid-tartalma más, ártalmatlan vegyületté (pl. gipsszé) alakul. kereskedelem a villamos energia rendszeres és üzletszerű, a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes által végzett, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése kiegyenlítő energia Az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlető szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia Kirchhoff-törvények
A villamos energia áramlását meghatározó fizikai törvények.
Kirchhoff I.törvénye: Az egy csomópontba befolyó és onnan elfolyó áramok algebrai összege mindig nulla.
Kirchhoff II. törvénye: Zárt áramkörben az üresjárási feszültségek összege egyenlő az ellenállásokon fellépő feszültségesések összegével. kiserőmű az 50 MW teljesítmény alatti erőmű kisfeszültségű hálózat
A villamosenergia-ellátásban kisfeszültségű hálózatnak nevezzük a 400/230 V-os hálózatot. A háztartási fogyasztók a kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak. kombinált ciklusú erőmű
Gázturbinás erőmű. A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hőszolgáltatásra is hasznosítható. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké. kőolaj
Folyékony halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tároló kőzetekben felhalmozódott folyékony ásványi anyag. Különböző lepárlási termékei (tüzelőolaj, gázturbinaolaj) erőművekben történő felhasználásra alkalmasak. A modern ipari társadalom egyik legfontosabb energiaforrása. körzeti diszpécserszolgálat (KDSZ)
Az áramszolgáltató társaságok hálózatának és a területükön található, a rendszerszintű üzemirányításba be nem vont erőművek operatív üzemirányítását végző szervezet. közcélú hálózat olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amelyet a rendszerirányítási engedélyes javaslatára a Magyar Energia Hivatal a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükségesnek minősít középfeszültségű hálózat
A villamosenergia-ellátásban középfeszültségűnek nevezzük a 10, 20 és 35 kV-os feszültségű hálózatot. közvetlen vezeték közcélú hálózat részének nem minősülő, a villamosműhöz kapcsolódó, egy fogyasztónak vagy fogyasztók meghatározott csoportjának ellátására szolgáló vezeték vagy hálózati elem legalább két különböző villamosenergia-ipari tevékenységre engedéllyel rendelkezik (vertikálisan integrált), vagy | 