A 2001-ben elfogadott (CX sz.), valamint a 2007-ben elfogadott (LXXXVI sz.) villamos energia törvények (VET), az ezek alapján hatályba lépett jogszabályok (kormányrendeletek, a felügyeleti minisztérium rendeletei), továbbá a törvény által előírt és az átviteli rendszerirányító vezetésével megalkotott ellátási szabályzatok megteremtették a jogi, műszaki és gazdasági feltételeket a villamosenergia-kereskedelem liberalizációjához. Magát a liberalizációt az Európai Unió irányelvei írták elő Magyarország uniós csatlakozásának egyik feltételeként. A liberalizációtól elvárt eredmény, hogy a verseny és a választás lehetősége lejjebb viszik az árakat. A 2003. január elsejétől megnyitott villamosenergia-piacon a fogyasztók egyre nagyobb hányada vált fokozatosan feljogosítottá, azaz lehetősége nyílt a szabad piacon beszerezni a villamos energiát. A feljogosított fogyasztók saját mérlegkört alakíthatnak vagy kereskedői mérlegkörhöz kötelesek csatlakozni. A mérlegkör termelők, kereskedők, fogyasztók olyan csoportja, amelyben az összes vásárlás és eladás tervezett értéke megegyezik. Ezeket a minden negyedórára meghatározott mennyiségeket (menetrendet) a mérlegkörök adják meg a rendszerirányítónak. Ha a mérlegkör eltér a menetrendjétől – a tényleges termelés/fogyasztás nagyobb, vagy kisebb a tervezettnél – a különbséget a rendszerirányító egyenlíti ki és ezt a kiegyenlítő energiát a mérlegkörrel utólag számolja el. (A mérlegkörök rendszerének részletes leírását és a kiegyenlítő energia árképzését, alkalmazását lásd a Kereskedelmi Szabályzatban).
A piacnyitással alapvetően megváltozott a villamosenergia-tarifa szerkezete is. A vezetékhálózatokhoz minden piaci szereplő azonos feltételekkel, szabadon hozzáférhet, a hálózathasználat különvált a kereskedelemtől. A hálózat használatáért az átviteli és elosztó hálózat tulajdonosát hálózathasználati díj illeti meg. Ugyancsak különvált a kereskedelemtől a rendszerirányítás, amely minden szereplő számára ún. rendszerszintű szolgáltatásokat nyújt: biztosítja a villamos energia minőségét (frekvencia, feszültség), fedezi a hálózati veszteséget, gondoskodik a teljesítmény tartalékokról és a kiegyenlítő energiáról, biztosítja a rendszer operatív üzemirányítását, felkészül súlyos üzemzavarok elhárítására, azok következményeinek csökkentésére. Ezekért a szolgáltatásokért a rendszerirányítót rendszerirányítási díj illeti meg. Miután ezek a tevékenységek ún. természetes monopóliumok, ezeknek a díjait szabályozni kell. A szabályozott díjak megállapítása a magyar szabályozó hatóság, a Magyar Energia Hivatal feladata.
A szabad piac szereplői a termelők, a kereskedők és a fogyasztók. A törvény lehetőséget ad rá, hogy ebből a láncból kihagyják a kereskedőt és az erőművek (hazaiak vagy külföldiek) akár közvetlenül is megállapodhatnak a fogyasztókkal. Az átadási, átvételi árak szabad megállapodás tárgyát képezik. A szabad piacon a felelősségeket, kötelezettségeket szerződések rögzítik.
A törvény arról is gondoskodik, hogy a villamosenergia-piacra önállóan kilépni nem képes fogyasztók ellátását garantálja. Erre a feladatra ún. Egyetemes Szolgáltatókat jelölt ki villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettséggel. Az egyetemes szolgáltató esetleges gazdasági – pénzügyi ellehetetlenülése esetére az Energia Hivatal ún. Végső Menedékest jelölhet ki.
A VET gondoskodik a megújuló és a gazdaságos, kapcsolt (villamos energia és hő) termelés megfelelő támogatásáról is. Ennek érdekében előírta a Kötelező Átvételi Termelés (KÁT) rendszerét. Erre a feladatra az Átviteli Rendszerirányítót jelölte ki, amely megalakította a KÁT mérlegkört. A KÁT mérlegkör tagjai az ún. KÁT termelők ezen mérlegkör tagjai. Termelésüket a KÁT mérlegkör felelőse (a rendszerirányító) a többi mérlegkörre allokálja azok fogyasztásának arányában.
Az Európai Bizottság célja az egységes Európai Belső Piac (IEM) megteremtése. Ennek érdekében szorgalmazza a határkeresztező villamosenergia-kereskedés növelését is, a piac kiterjesztése céljából. A határokon meglévő szűk keresztmetszetek csökkentésére intézkedéseket foganatosítottak, de addig is ezen szűk keresztmetszeteknek a piaci szereplők közötti elosztását – piaci alapon – az átviteli rendszerirányítók végzik, lehetőleg legalább régiónként koordinált formában.
A villamosenergia-kereskedés megkönnyítésére a törvényalkotó megteremtette a lehetőségét a szervezett villamosenergia-piac, más néven áramtőzsde megalapítására. E célból a MAVIR ZRt megalapította a HUPX nevű leányvállalatát. Az áramtőzsde lehetőséget teremt a piaci szereplőknek, hogy egy helyen tegyék meg eladási és vásárlási ajánlataikat, ezáltal optimális ügyletek jöhessenek létre. (Az áramtőzsde működéséről lásd külön magyarázatunkat).
Rendszerszintűszolgáltatások beszerzése tender 2012
A kiegyenlítő energia elszámolásának átalakítása