1. A MAVIR ZRt. átviteli hálózatán épülő új távvezeték létesítése kapcsán felmerülő kérdések
[+] Hogyan alakult ki a MAVIR ZRt. távvezetékének nyomvonala, miért nem lehetett az ingatlanoktól távolabb vezetni?
A nyomvonal kialakítása során a MAVIR ZRt. által megbízott tervező a műszaki, szakmai szempontokon túlmenően elsődleges feladatul kapta, hogy a lakott területek és a természeti környezet zavarását minimális mértékűre csökkentse. Ezt figyelembe véve, még sok olyan egyéb törvényi, hatósági és önkormányzati előírás betartása kötelező, amelyek nélkül a létesítés nem kaphatna vezetékjogi (építési) engedélyt. A nyomvonal a felsorolt szempontok együttes figyelembe vételével, a lakott területektől a lehető legtávolabb vezetve, a természetvédelmi területeket lehetőség szerint elkerülve alakult ki.
[+] A távvezeték jól látható az ingatlanomról, jelent-e ez számomra veszélyt, vagy értékcsökkenést?
A távvezeték rendelkezik egy ún. biztonsági övezettel, amely jelenleg a 122/2004. (X.15.) GKM rendeletben szabályozott módon, korlátozásokat és tilalmakat tartalmaz. A biztonsági övezet mérete a hivatkozott jogszabály szerint a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőtől mindkét irányba számítandó. Mértéke a MAVIR ZRt. átviteli hálózatán előforduló feszültségszintekre: 120 kV-on 13 m, 220 kV-on 18 m, 400 kV-on 28 m és 750 kV esetében 40 m.
Ezen övezeten belül a rendeletben megfogalmazott korlátozások és tilalmak miatt felléphet az ingatlan értékcsökkenése, de a lakosságra (a biztonsági előírások betartása esetén) a távvezeték léte élettani, vagy egyéb veszélyt nem jelent.
[+] A távvezeték élettani hatásairól rengeteg cikk és egyéb riport jelent meg. Valóban egészségre ártalmas volna a távvezeték, vagy ezek mind tévednek?
A távvezeték létesítését megelőzően a villamos energia törvény, (a 2007. évi LXXXVI. törvény) és végrehajtási rendeletei (273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet és a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) előírásai alapján engedélyezési eljárást kell lefolytatni és az érintett ingatlantulajdonosokat kártalanítani kell. A kártalanítás alapja egy független kárszakértői vélemény, amelynek alapján a beruházómég a munka megkezdése előtt, megegyezés esetén kifizeti a tulajdonos számára az összeget, megegyezés híján pedig arra törvényes biztosítékot nyújt (részleges kifizetés, letéti számla, vagy tartozáselismerő nyilatkozat formájában).
A távvezeték léte miatti kártalanítás nem azonos az építés során okozott károkkal, amelyeket a MAVIR ZRt. kivitelezője szerződéses kötelezettség alapján egyedileg térít meg az érintettek számára.
[+] A kártalanítást a tulajdonos vagy a bérlő kapja? Mi a helyzet az osztatlan közös tulajdonnal?
A távvezeték léte miatti kártalanítást törvényesen csak a tulajdonos kaphatja. Miután annak számítási módja a kifizetés előtt már ismertté válik, a bérlőnek (ha van bérleti szerződése) lehetősége van az esetlegesen őt érintő kárelemek számszerű meghatározására és a szerződés módosításával ennek érvényesítésére. Ez azonban csak lehetőség, amire a MAVIR ZRt. nem kötelezheti a feleket.
A létesítési munkák során okozott eseti kárt a kivitelező fizeti és lehetőség van pontosan elhatárolni azokat a kárelemeket, amelyek a bérlőt illetik.
Az osztatlan közös tulajdon esetében a törvényes lehetőség a kárösszeg tulajdoni hányad szerinti elosztása, de ha a tulajdonosok egymást között már használatra megosztották a területet, esetleg már a földmérés is folyamatban van, célszerű ezt a kárszakértő számára hitelt érdemlően igazolni, hiszen csak így születhet korrekt kárszámítás.
2. A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékeinek üzemeltetése során felmerülő kérdések
[+] Honnan ismerhetem meg, hogy melyik távvezeték tartozik a MAVIR ZRt. üzemeltetési körébe?
Kattintson a képekre a nagyításhoz!
[+] Milyen egyéb lehetőség van a távvezeték azonosítására?
A MAVIR ZRt. által üzemeltett nagyfeszültségű távvezeték oszlopain tájékoztató táblák kerültek elhelyezésre, amin feltüntetésre került az üzemeltető elérhetősége.
[+] Mit jelent a nagyfeszültségű távvezeték biztonsági övezete? Milyen méretű ez az övezet?
A biztonsági övezetet meghatározása és területe:
„Föld feletti vezeték - ideértve a tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra levő függőleges síkokig terjed:
a) nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték esetén:
500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint fölött 40 méter,
300-500 kV névleges feszültségszint között 28 méter,
200-300 kV névleges feszültségszint között l8 méter,
100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter,”
[+] A földtulajdonomon halad keresztül a MAVIR ZRt. tulajdoni és üzemeltetési körébe tartozó nagyfeszültségű távvezeték. Milyen korlátozásokat kell betartani a távvezeték biztonsági övezetében?
A nagyfeszültségű távvezetékek biztonsági övezetében végzett tevékenységek korlátozásait a 122/2004. (X.15.) GKM rendelet szabályozza.
[+] Amennyiben a nagyfeszültségű távvezeték közelében, magán célra szeretnék építeni, be kell e jelentenem valakinek?
A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X.15.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint meglévő villamos berendezés biztonsági övezetébe kerülő új idegen létesítmény minden esetben a villamosenergia-ipari tevékenységek engedélyese (A itt található térképen látható távvezetékek esetében a MAVIR ZRt.) hozzájárulását kell kérni.
[+] Építhetek-e a földterületemre fémkerítést, telepíthetek-e szőlőkordont a vezeték alá?
Amennyiben a biztonsági övezettel érintett terület bekerítésre kerül a 122/2004 GKM Rendelet 14. § (2) f) pontja szerint a távvezeték biztonsági övezetében a föld feletti 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fémkerítés érintésvédelemmel ellátva létesíthető (MSZ 172/3 vonatkozó előírásai szerint), tehát bizonyos feltételekhez kötve, de létesíthető fémkerítés, szőlőkordon. Ilyen esetekben is be kell jelenteni az előző pont szerint az építkezést, a bejelentéshez csatolni kell az érintésvédelmi tervet is.
[+] A földtulajdonomon halad keresztül a MAVIR ZRt. tulajdoni és üzemeltetési körébe tartozó nagyfeszültségű távvezeték. Telepíthetek-e erdőt a vezeték alá, vagy közelébe? Amennyiben nem, milyen távolságokat kell betartanom?
A jelenleg érvényben lévő 122/2004. (X.15.) GKM rendelet – a villamosmű biztonsági övezetéről – előírásának 14. § (2) j) szerint a biztonsági övezetben „csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében, 500 kV feletti névleges feszültség esetén 5 méternél jobban, 300-400 kV névleges feszültség között 5 méternél jobban, 100-200 kV névleges feszültség között 4 méternél jobban, annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt”. Tehát alacsony növésű gyümölcsös, cserjés telepíthető, vagy akár karácsonyfa célú fenyő (ami 2-3 méteres magasság elérésekor kivágásra kerül) telepítése is lehetséges. A nagyfeszültségű távvezeték biztonsági övezetén kívüli korlátozásokat szintén ugyanez a rendelet szabályozza, amely rendelet 16.§ (11) pontja szerint „A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik.”
[+] Nagyfeszültségű távvezeték biztonsági övezetébe benőtt fák, ágak eltávolításának mi a rendje, ha azt a tulajdonos nem távolítja el?
A biztonságos övezetet elérő, üzembiztonságot veszélyeztető fák eltávolítása érdekében, az üzemeltető MAVIR ZRt. levélben keresi meg a tulajdonost (amennyiben nem ismert a helyi önkormányzatnál kerül kifüggesztésre), amiben felszólítja, hogy a fák eltávolítását 15 napon belül kezdje meg. Továbbá közli, hogy amennyiben ezen kötelezettségének a tulajdonos nem tesz eleget, akkor a MAVIR ZRt., a 15 napos határidő lejárta után saját költségén elvégzi a veszélyes fák eltávolítását.
[+] Nagyfeszültségű távvezeték alá vagy közelébe tervezett erdőtelepítést hogyan kell engedélyeztetni?
Amennyiben a biztonsági övezettel érintett terület bekerítésre kerül a 122/2004 GKM Rendelet 14. § (2) f) pontja szerint a távvezeték biztonsági övezetében a föld feletti 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fémkerítés érintésvédelemmel ellátva létesíthető (MSZ 172/3 vonatkozó előírásai szerint), tehát bizonyos feltételekhez kötve, de létesíthető fémkerítés, szőlőkordon. Ilyen esetekben is be kell jelenteni az előző pont szerint az építkezést, a bejelentéshez csatolni kell az érintésvédelmi tervet is.
[+] A földtulajdonomon halad keresztül a MAVIR ZRt. tulajdoni és üzemeltetési körébe tartozó nagyfeszültségű távvezeték. Telepíthetek-e erdőt a vezeték alá, vagy közelébe? Amennyiben nem, milyen távolságokat kell betartanom?
A jelenleg érvényben lévő 122/2004. (X.15.) GKM rendelet – a villamosmű biztonsági övezetéről – előírásának 14. § (2) j) szerint a biztonsági övezetben „csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében, 500 kV feletti névleges feszültség esetén 5 méternél jobban, 300-400 kV névleges feszültség között 5 méternél jobban, 100-200 kV névleges feszültség között 4 méternél jobban, annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt”. Tehát alacsony növésű gyümölcsös, cserjés telepíthető, vagy akár karácsonyfa célú fenyő (ami 2-3 méteres magasság elérésekor kivágásra kerül) telepítése is lehetséges. A nagyfeszültségű távvezeték biztonsági övezetén kívüli korlátozásokat szintén ugyanez a rendelet szabályozza, amely rendelet 16.§ (11) pontja szerint „A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik.”
[+] Nagyfeszültségű távvezeték biztonsági övezetébe benőtt fák, ágak eltávolításának mi a rendje, ha azt a tulajdonos nem távolítja el?
A biztonságos övezetet elérő, üzembiztonságot veszélyeztető fák eltávolítása érdekében, az üzemeltető MAVIR ZRt. levélben keresi meg a tulajdonost (amennyiben nem ismert a helyi önkormányzatnál kerül kifüggesztésre), amiben felszólítja, hogy a fák eltávolítását 15 napon belül kezdje meg. Továbbá közli, hogy amennyiben ezen kötelezettségének a tulajdonos nem tesz eleget, akkor a MAVIR ZRt., a 15 napos határidő lejárta után saját költségén elvégzi a veszélyes fák eltávolítását.
[+] Nagyfeszültségű távvezeték alá vagy közelébe tervezett erdőtelepítést hogyan kell engedélyeztetni?
Az erdőtelepítés engedélyeztetési folyamatát célszerű a MAVIR ZRt.-nél kezdeni, mivel csak Ő tud felvilágosítást adni az adott területen lévő, általa üzemeltetett távvezeték biztonsági övezetének nagyságáról. Az erdészeti hatósághoz az ezzel csökkentett területet célszerű engedélyeztetés céljából beadni, mivel a hatóság hivatalból is meg kell, hogy keresse a MAVIR ZRt.-t amennyiben az előzetes engedélyével az erdőtelepítő nem rendelkezik.
[+] A tulajdonomban lévő erdőn halad keresztül a MAVIR nagyfeszültségű vezetéke. A vezeték alatt lévő terület tisztántartása kinek a feladata?
A 122/2004 sz. GKM rendelet alapján a távvezeték biztonsági övezetének karbantartása, a távvezeték folyamatos, tervezhető és biztonságos üzeméhez szükséges állapotban tartása a terület tulajdonosának feladata abban az esetben is, ha a növényzet, a területen természetes úton, nem erdőgazdálkodás, mezőgazdasági termelés, háztáji gazdálkodás, stb. eredményeként nő fel. Erre vonatkozóan a Rendelet 14. § (2) j) pontjában és a 16. § (11) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azzal a kiegészítéssel, hogy a biztonsági övezetre és környezetére vonatkozó korlátozások a területtulajdonosokat terhelik.
[+] A MAVIR ZRt. mi alapján végez munkákat a magánterületemen, milyen jogon lép be oda?
A 2007. évi LXXXVI. törvény - a villamos energiáról - 124.§ (2) lehetőséget ad a hálózati engedélyes számára,a biztonsági övezetben történő munkavégzésre. „Ahálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.”. A MAVIR ZRt. munkavállalója jogosultságát egy névvel, fényképpel és sorszámmal ellátott üzemeltetői kártyával igazolja.
[+] Nagyfeszültségű távvezetékek biztonsági övezetében végzett munkákhoz szükséges gépek felvonulásának, a munkák előkészítésének mi a rendje?
Amennyiben a munkavégzés előre tervezett karbantartás céljából történik akkor a tulajdonos levélben, előre értesítésre kerül, melyben szerepel a munka előrelátható időpontja is. A nagyfeszültségű távvezetéken végzett üzemzavar elhárítás, vagy közvetlen üzemzavar megelőzés miatt történő munkavégzés esetében, utólag kerül kiértesítésre az ingatlan tulajdonosa.
[+] Nagyfeszültségű távvezetékek biztonsági övezetében végzett munkákhoz szükséges gépek felvonulásával a területen okozott kár megtérítését igényelhetem?
A MAVIR ZRt. ilyen esetben egyeztetést kezdeményez a földtulajdonossal / földhasználóval (földhivatali adatbázis alapján) a kár megtérítése céljából. Ezen káregyeztető megbeszélésen egy jegyzőkönyv kerül felvételre, amiben a két fél megállapodást köt a kártérítés összegéről. A MAVIR ZRt. a megállapodásban szereplő összeget bankszámlára történő utalással teljesíti. Megállapodás hiányában a kártérítési igény jogi úton érvényesíthető.
[+] Amennyiben a magánterületemen a MAVIR ZRt. fákat vág ki, kitől kapok kártérítést?
A távvezeték létesítését követően nincs helye sem folyamatos károkozás címén, sem az ingatlan tulajdonosaiban bekövetkezett változás alapján az egyszeri kártalanítást meghaladó további kártalanításnak. A kártalanítás egyösszegű, és a vezeték létesítésének időpontjában fennálló ingatlantulajdonost illeti meg. A kártalanítás magába foglalja az ingatlan forgalmi értékének csökkenését és azt a korlátozást, hogy az ingatlan tulajdonosának az ingatlant keresztező távvezetékre, annak biztonsági övezetére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartania. Amennyiben kártalanításra nem került sor, ill. annak összege vitás lett volna, úgy a létesítés időpontjától számított 5 éves elévülési időn belül bíróságtól lehet az ingatlan létesítéskori tulajdonosának kérni a kártalanítás megállapítását, ill. módosítását.
[+] A földtulajdonomra vezetékjog került bejegyzésre. Mi alapján történt ez és jár-e kártérítés érte?
A 2007. évi LXXXVI. villamos energia törvény az 1994 előtt épített távvezetékek esetében is kötelezővé teszi a vezetékjogi bejegyzést az ingatlan nyilvántartásokba. Az utólagos bejegyzéssel kapcsolatos kártérítési igényére a törvény 172. § (3) bekezdése a következőket írja: „A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.”Az 1994 után épült távvezetékek esetében a vezetékjog bejegyzés már a létesítéskor megtörténik, az építést megelőzően, a terület tulajdonosok által kiadott hozzájárulások alapján.
[+] Mi a teendőm, ha a megszokottól eltérő jelenséget tapasztalok a nagyfeszültségű távvezetéken (pl. az oszlopok rácsszerkezetéből rácsvasak hiányoznak, rendellenes zaj hallatszik, szikrázás, izzás látható, stb.)?
A nagyfeszültségű távvezeték és a helyszín könnyebb beazonosítása céljából kérjük, hogy a felsoroltakból közölje az elérhető adatokat: belterületi cím, legközelebbi település neve, távvezeték neve, oszlopszáma, út-, vasút-, folyam-keresztezés azonosítása, GPS koordináták, stb.
