MAVIR

I. Villamosítás az 1800-as években

1878    
A Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. vasöntödéjében villamos ívlámpákat állítottak be világításra.

1882    
A világ első közcélú villamos művének (New York: Edison E. J. Co) üzembe helyezése

1884    
Temesvárott városi villamos mű létesül utcai közvilágítás számára.

1887             
Budapesten elindul az első villamos.

1888    
Megkezdődik Párizs közvilágítása.
Mátészalkán közcélú áramszolgáltatás létesül


A mai magyar közigazgatás területén ezért ekkortól számítjuk a magyar villamosenergia-ipar működésének kezdetét.

1892    
Elkezdődik Nagykanizsa közcélú villamosítása.

1893    
Két körzetben megindul Budapest közcélú villamosítása.

1894    
Eger és Pécs közcélú villamosításának kezdete

1895    
Megkezdődik Kapuvár, Kisvárda, Szeged, Salgótarján közcélú villamosítása. Üzembe lép az Ikervári Vízerőmű.

1896    
Elkezdődik Szolnok, Szombathely, Sátoraljaújhely, Sárvár villamosítása.

1897    
Kecskemét, Nyíregyháza, Szentgotthárd villamosítása megindul. Miskolcon elindul az első közúti villamos.

1898    
Megkezdődik Sopron és Budafok villamosítása.

1899    
Gyula, Hódmezővásárhely, Miskolc, Makó villamosítása elkezdődik.

1900-ig    
Az akkori Magyarországon kb. 40 villamos erőmű és hozzá tartozó hálózat létesült.
Ezt az időszakot a szolgáltatás rendszerének sokfélesége jellemzi: egyenáram 2x150V, 2x120V, 2x135V, 2x220V, 2x250V, 2x210V feszültséggel, egy- és háromfázisú váltakozó áram 1800V, 2850/105V, 2000/100V, 2000/120V, 2100/105V , 3000/105V feszültséggel, 50 Hz 42 Hz, 26 Hz frekvenciával.

II. Villamosítás a XX. század közepéig

1911    
A villamos művek száma 75 volt:

egyenáramot szolgáltatott 44
42 Hz-es váltakozó áramot 19
50 Hz-es váltakozó áramot 12

A telepek többségében a dinamók, illetve generátorok teljesítménye nem haladta meg a néhány száz kW-ot, hajtásukat gőzgép biztosította.

1913    
A villamos energiát szolgáltató telepek száma 200-ra nőtt. Az átlagosan 1,2 MW-os nagyságú erőművek energiáját a városokban, községekben lévő üzemek körül kialakuló hálózatok segítségével közvilágításra, valamint a mezőgazdaságban és az iparban hasznosították. A kis és közepes teljesítményű telepek erőgépe a nyersolajmotor volt, a nagyobb erőművekben gőzturbinákat használtak.

1919-20    
Magyarország területcsökkenése a villamosenergia-iparban is jelentős hatású volt.

1920-as évek    
 A blokknagyságra és a szigetüzem-rendszerek fejlesztésére jellemző, hogy a helyi villamos műveknek egyedül kellett megoldaniuk a frekvencia-, teljesítmény, és feszültség-szabályozást, a tartalékok biztosítását, és ez rendkívül drága beruházásokat igényelt. A Kelenföldi Hőerőmű tervezésénél pl. egy db 30 MW-os gépet szántak a körzet fogyasztói terhelésének fedezésére, egy gépet a tervszerű karbantartások idejére, egyet pedig üzemzavari tartaléknak. Az erőmű beépített teljesítményének tehát 66 %-a nyújtotta a biztonságos szolgáltatáshoz szükséges tartalékot.

1930-as évek    
A váltakozó áram és a transzformátor alkalmazása utat nyitott a villamos energia nagyobb távolságra történő szállítására. Ezáltal lehetővé vált az erőművek teljesítményének növelése, egyre nagyobb fogyasztói területek szigetüzem-szerű ellátása. A hálózaton megjelent a 35 kV, 60 kV, és 100 kV feszültségszint. 1930-ban került üzembe a 100 kV-os kétrendszerű Bánhida-Budapest távvezeték, valamint a Bánhidai Erőmű. 1932-ben Bánhida-Horvátkimle 100 kV-os távvezeték létesül és Kandó-mozdonyokkal megindul a villamos vontatás.
 
1934    
Októberben lépett hatályba az első magyar villamos energia törvény. Ez volt hivatva megvalósítani az egységes energia-gazdálkodási szempontokat a villamos hálózatok és átalakító-kapcsoló állomások létesítésénél, s védeni a lakosság, a fogyasztók érdekeit.

1935    
Magyarországon a városok teljes mértékben (56), a községeknek kb. 30%-a (1020) volt villamosítva.

1934-45    
A részben a háborús készülődés által is segített gazdasági fellendülés és a háborús termelés miatt a villamosenergia-ipar erőteljesen fejlődött. Az átmeneti visszacsatolások következtében az adatok is jelentősen változtak.

1945 után

1945-ben a háború, a pusztítások miatt a villamosenergia-fogyasztás a mélypontra zuhant. A megrongálódott közcélú és üzemi erőműveket, valamint a villamos hálózatokat a villamos művek dolgozói aránylag gyorsan kijavították, és hamarosan megindult a széntermelés is.

A dinamikusan növekvő fogyasztói igény (1945: 700 GWh, 1949: 2 200 GWh) csak a meglévő erőművek jobb kihasználásának segítségével volt fedezhető. Erre a megoldást a nemzetközi gyakorlat már jól ismerte: a helyi villamos művek kooperációja, szinkron üzembe kapcsolása.

II. A magyar villamosenergia-rendszer (VER) kialakulása

1948    
A magyar villamosenergia-ipar történetében alapvető változást jelentett az 1948-ban végrehajtott államosítás. Ennek során létrehozták az Állami Villamossági Rt.-t (ÁVIRt) Feladata volt összefogni Budapest és elővárosai, valamint a bányák villamos erőműveit és villamosenergia-elosztó szerveit, továbbá a dunántúli, az észak-magyarországi és az alföldi egyéb közcélú villamos műveket: összesen 137 erőművet és 147 villamos elosztó vállalatot.

1949    
November 23-án a Bánhidai, Tatabányai, Kelenföldi, Ajkai, Mátravidéki, Salgótarjáni, Diósgyőri, Dorogi, Kesznyéteni, Kazincbarcikai, és Újpesti Erőműveknek a Budapest-Bánhida-Győr-Horvátkimle 100 kV-os, a Budapest-Mátravidéki 100 kV-os, valamint a Salgótarján-Szolnok 60 kV-os távvezetékek segítségével történő szinkron üzembe kapcsolása új fejezetet nyitott a hazai villamos-energetika történetében: központi üzemirányítás alatt megkezdte működését a magyar villamos-energia rendszer. A frekvencia tartására a Kelenföldi Erőművet jelölték ki. A villamosenergia-rendszer (VER) irányítását az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) végezte.

Minisztériumi felügyelet alatt megalapítják az Erőművek Ipari Központját (ERIK). Feladata a nagy- és közép-erőművek központi irányítása.

Létrejön az Állami Villamos-energia Szolgáltató Vállalat (ÁVESZ), a három nagy vidéki elosztó vállalat 20  üzletigazgatóságát és a kisebb körzeti erőműveket is összefogó szervezet.

Július 1-jén megalakult a Mátravidéki Erőmű Vállalat, amely a Budapest Székesfőváros Elektromos művei által 1940-ben elkezdett, 1945-46-ban jóvátétel címén leszerelt és elszállított Mátravidéki Erőművet építette újjá. A teljes kiépítés (4x32 MW) 1953-ban fejeződött be.

1951    
Az ÁVESZ feloszlik, és megalakul öt, ma is működő regionális áramszolgáltató vállalat: ÉDÁSZ, ÉMÁSZ, DÉDÁSZ, DÉMÁSZ, TITÁSZ. (A hatodik áramszolgáltató, az ELMÜ már a század első fele óta működik.)
Elkezdődik az Inotai Erőmű építése, amely 6 x 20 MW teljesítménnyel 1955-ben fejeződött be.

1952    
Megszűntetik az ERIK-et, feladatait a Bánya és Energiaügyi Minisztérium Villamosenergia-ipari Igazgatósága (VIPIG) veszi át.
100 kV-os feszültségszinten távvezetéki kapcsolat létesült Magyarország és Csehszlovákia (Kisigmánd-Érsekújvár) között, amelyen a magyar VER villamos-energiát importált. Ez volt az első lépés a kooperáció nemzetközi kiterjesztésének irányába.

1953    
100 kV-ról 120 kV-ra növelték a hálózat feszültségét, ezáltal annak áteresztő képessége több, mint 40%-kal növekedett.

1954    
Január 15-én minisztertanácsi rendelet lépett életbe a tervszerű villamosenergia- és teljesítmény-gazdálkodásról. Közel 2000 nagyfogyasztó szigorú vételezési menetrendet kapott, amely elsősorban csúcsidei teljesítményüket szorította le, villamosenergia-fogyasztásukat a kisterhelésű időszakokra igyekezett terelni. Ezzel megszűnt a másfélmillió kisfogyasztó 1952-ben kezdődött rendszeres korlátozása.
A változó ágazati összetételű Ipari Minisztériumban a Villamosenergia-ipari Igazgatóság gazdasági irányítása alatt megalakul az Erőmű Tröszt. Tagvállalatai az országos jelentőségű erőművek, az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR) és az Országos Villamos Távvezeték Vállalat (OVIT).
Megalakul az Országos Villamos-energia Felügyelet a VIPIG irányítása alatt.

1955    
Elkezdődött a Borsodi Hőerőmű építése. Az erőmű teljes kiépítése (6x30,5 MW+1x5 MW) 1957-ben fejeződött be.

1957    
Megkezdődött az 1959-ben elkészült Tiszapalkonyai Hőerőmű (4x50 MW) építése.

1959    
Az első 220 kV-os távvezeték (Göd-Bistricany) és az első 220 kV-os transzformátor üzembe helyezése.

1960    
A Pécsi Hőerőmű I. fázisának (3x30,7+1x22,5MW) kezdete. A beruházást 1964-ben fejezték be.
Az Ajkai Hőerőmű építése (3x30,7 MW).

1961    
Hét európai szocialista ország kormányszintű egyezménnyel létrehozta energiarendszereik egyesülését, a CDU-t. A prágai központú szervezet műszaki-koordinációs, elszámolási és operatív üzemirányítási feladatokat látott el.
Az Oroszlányi Hőerőmű építésének kezdete. A 4x50 MW-os létesítményt 1963-ra fejezték be.

1963    
Az általános ipari átszervezés okán létrejött a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT), amely átvette a megszűnt Erőmű Tröszt vállalatait, valamint a hat áramszolgáltató vállalat műszaki és gazdasági irányítását is. A minisztériumban csupán a felügyelet és a távlati fejlesztési tevékenység irányítása maradt. Az MVMT szervezetének kialakításánál elsősorban a francia nemzeti villamos társaság (EdF) volt a minta, amely akkor a legkorszerűbbnek tartott szervezet volt Európában. Az MVMT végezte a teljes magyar villamosenergia-rendszer műszaki-gazdasági irányítását. Az MVMT 1991 végéig működött ebben a formában.

Elkezdődött a Dunamenti I. Erőmű építése. Az 1x50 + 1x40 + 3x150 + 2x25 MW teljesítményű erőmű a százhalombattai kőolajfinomítót is ellátta hőenergiával. A beruházás 1969-ben fejeződött be.

1964    
A Pécsi Hőerőmű II. fázisa 1965-66-ban létesült (2x50 MW).

1968    
Bánhidán üzembe áll a 100 MW-os blokk.
Megépül az első 400 kV-os távvezeték (Göd-Munkács), üzembe helyezik az első 400 kV-os transzformátort.

1969    
Hazánk legnagyobb széntüzelésű hőerőművének (2x100 + 3x200 MW), a visontai külszíni fejtésre települt Gagarin Hőerőmű (ma Mátrai Hőerőmű) építésének kezdete. Az építés 1973-ban zárult.

1973    
Két, egyenként 85 MW-os gázturbinás gépegységgel bővítik az Inotai Hőerőművet. A második gép 1975-ben állt üzembe.

1974    
A Dunamenti Hőerőmű bővítése (6x215 MW). A beruházás 1976-ban zárult.

1977    
A Tiszai erőmű létesítése. A 4x215 MW-os erőmű utolsó blokkját 1976-ban helyezték üzembe.

1978    
A 750 kV-os Zapadnoukrainszkaja-Albertirsa távvezeték és az albertirsai 750/400 kV-os alállomás üzembe állítása. Az építés 1979-ben fejeződött be.
Az Országos Villamos Teherelosztó új, korszerűen felszerelt épületbe költözött.

1979    
Az OVT-ben végleges üzembe kerül az a nagy teljesítményű számítógéprendszer, amely már 1978-ban segítette munkáját.

1982    
A Paksi Atomerőmű első reaktorának üzembe helyezése. Az atomerőmű jelenleg a legtöbb villamos energiát (8×235 MW) termelő egysége a villamosenergia-rendszernek.

1991    
A Dunamenti Hőerőmű hőszolgáltató gázturbinával (145 MW) illetve kombináltciklusú gázturbinával (156+60+24 MW) történő bővítésének kezdete. A beruházás 1998-ban fejeződött be.

1992    
Az iparág részvénytársaságok kétszintű rendszerévé alakul át, melynek első szintjét a tulajdonosi és az irányítói szerepet is betöltő Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.), a második szintet pedig az erőművi és az áramszolgáltató társaságok, valamint az alaphálózati társaság jelenti.
Októberben megalakult a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar energiarendszerek közös szervezete, a CENTREL.

1993    
Szeptember 29-30-án a CENTREL országok szigetüzemi kísérletet végeznek.
November 19-én megszűnt a CDU tagországok energia-rendszereinek párhuzamos üzeme, a rendszeregyesülés három részre vált szét.

1994    
Az új villamos energia törvény és a kapcsolódó jogszabályok megalkotása.

1995    
Az év során lezajlott privatizációval új működési rend valósult meg a villamos energetikában, amely szerint az áramszolgáltatók és az erőművek önálló részvénytársaságokká váltak.
Október 18-án a CENTREL tagországok párhuzamosan kapcsolódtak a Nyugat-európai energiarendszer-egyesüléssel, az UCPTE-vel.

1998    
Üzembe állnak a litéri és a sajószögedi szekunder tartalék gázturbinák.

1999    
A CENTREL energiarendszerek az UCTE társult tagjaivá váltak.
Üzembe állt az új, bővített feladatkörű folyamatirányító számítógéprendszer.

2000    
Október 19-én megalapítják a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) Rt.-t

2001    
A CENTREL energiarendszerek az UCTE teljes jogú tagjaivá váltak.
Befejeződött az irányítástechnikai rendszer átfogó korszerűsítését szolgáló ÜRIK project.
Decemberben az Országgyűlés elfogadta az új villamos energia törvényt, amely már tartalmazza a villamosenergia-piac kialakításának feltételeit.

2003    
Január 1-jével a MAVIR Rt. saját jogon önálló rendszerirányítói működési engedélyt kapott.

2004    
Január elsejével a MAVIR Rt. csatlakozik az ETSO CBT (Cross Border Tarification) mechanizmusához. (Ez a mechanizmus gondoskodik a hálózatok használatából eredő költségek és hasznok igazságos elosztásáról.)
Április 19. A MAVIR teljes jogú tagja az ETSO-nak, így a magyar villamosenergia-piac szereplői az egységes európai belső villamosenergia-piac egyenrangú résztvevőivé lettek